Elkerülhető betegségek VII.(a circumcisio időpontjának jelentősége)

A mai folytatás az ELKERÜLHETŐ BETEGSÉGEK (egy orvos elmélkedései a biblia jelenlétében) címü könyv talán legizgalmasabb fejezete. Sok vita és félreértés elkerülhető, ha az alkalmazás eredeti módszerével kerül(ne) át a köztudatba.Részletesebben a cikk utáni kiegészítéssel érthető a maga teljességében(D.O.)
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Egy, a körülmetéléssel kapcsolatos másik tényezőre is szeretném felhívni olvasóim figyelmét. Egy amerikai szakfolyóirat / Journal of the American Medicinal Association / cikke 1946. novemberben rámutatott azokra az okokra, melyek a csecsemők körülmetélést indokolják. Három hónappal később ugyanebben a folyóiratban egy szakorvos tollából újabb cikk jelent meg e tárgykörben.
22

A szerző egyetértett a körülmetélés helyességét illető megállapításokkal, csupán egyetlen bíráló megjegyzést tett, mégpedig, hogy nem említi a circumcisio végrehajtásának legmegfelelőbb időpontját.¹⁰
Nem árt, sőt hasznos, ha erre is rávilágítunk. L. E. Holt és R. Mclntosh azt állítják, hogy „az újszülött gyermek életének második és ötödik napja között feltűnően vérzékeny... E néhány napon belül bekövetkező vérzés igen súlyos kimenetelű lehet — jóllehet az esetek többségénél nem von maga után semmiféle következményt. Előfordul, hogy a belső szervekben idéz elő károsodást, különösen az agyban és halálos kimenetelű lehet az idegsokk, illetve a nagyfokú vérveszteség következtében”.¹¹A csecsemők vérzékenységének okát abban látják, hogy még nem fejlődött ki bennük elegendő mennyiségben a vér alvadásához szükséges alapanyag, a „K” vitamin. Miután a csecsemő bélrendszere élete 5—7-ik napjáig nem termelt elegendő mennyiségű „K” vitamint, ennél fogva a körülmetélés végrehajtásához a nyolcadik nap látszik a legalkalmasabbnak. Csodálatosképpen ez az-az időpont, melyre nézve Isten parancsolatot adott Ábrahámnak Izsák körülmetélésére.
Egy másik vérzés gátló tényező a prothrombin / a thrombin elő anyaga /. Az alant látható táblázat a Holtféle „Gyermekgyógyászat" eredményei alapján azt szemlélteti, hogy a csecsemő szervezete, életének harmadik napján a normális prothrombin - szükségletnek csak 30%-ával rendelkezik. Ezekben a napokban tehát bármilyen orvosi beavatkozás komoly vérzést okozna. A táblázatból kiderül az is, hogy a prothrombin mennyisége a fejlődés nyolcadik napján 110%-os magasságot ér el. Ezek alapján a nyolc napos csecsemő több prothrombinnal rendelkezik, mint további életének bármely napján.

Az egészséges gyermek vérének prothrombin tartalma %-ban kifejezve

Az egészséges gyermek életének első hetében kimutatható prothrombin-tartalmát ábrázoló görbe. / Forrás: Owen, Hoffmann, Ziffren, Smith /

23

K

Kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a „K" vitamin és a prothrombin szempontjából a nyolcadik napot szemelték ki a körülmetélés végrehajtásának legalkalmasabb napjaként.
Elismeréssel tartozunk azoknak a kutatóknak, akik hosszú éveken át nagy ráfordítással dolgoztak és megállapították, hogy a körülmetélés végrehajtása szempontjából a nyolcadik nap a legalkalmasabb. Ennek ellenére - önhittség nélkül - felhívjuk az orvostudomány művelőinek figyelmét arra a tényre is, hogy Isten kereken négyezer évvel ezelőtt megparancsolta Ábrahámnak: „Nyolcnapos korában körülmetéltessék nálatok minden fiúgyermek nemzedékeiteknél".¹²
E tudományos eredmények ismeretében alig valószínűsíthető hogy Ábrahám önként határozta meg ezt a határnapot. Se ő, se az Úr városában élő kortársak közül egyetlen ember sem volt körülmetélve!

Folytatása következik
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A NŐK VÉDELMÉBEN
címmel írt egy könyvet anno kb úgy 40 éve Hirschler Imre az akkori idők közismert szülész-nőgyógyász szakorvosa. Ez a cím indította meg bennem a fenti téma (a körülmetélés tárgyköre) kiegészítésének szükségességét. Félreértette egyik olvasónk ezt az eljárást, amit a ZSIDÓSÁG évezredek óta gyakorolt, és a NŐK szempontjából hasznosnak, életmentőnek bizonyult mivolta nem kér bizonyítékokat. Pedig elég, ha a Mayo klinika orvosa által felfedezett tényre utalok. A zsidó nők közötti elenyésző számú MÉHRÁK előfordulására.

Fontos tényező volt, amikor 2008-ban Harald zur Hausen rákkutató,-akire az volt jellemző, hogy “a tradicióval és a többség véleményével szemben gondolkozik és cselekszik” - egy vírus felfedezéséért kapott orvosi Nobel-díjat. Ez a HPV-nek nevezett vírus (Human Papilloma Virus) a méhrákok valódi okozója. Ez azonban nem közlekedik csak úgy, mint bármiféle baktérium, vagy egyéb vírusok, ezt a fő tényezővel, a férfiak nemzőszervével lehet a legnagyobb biztonsággal bejuttatni a női szervezetbe.Az már csak hab a tortán, hogy ezt a férfiakban nem okozhat méhrákot, ugyebár? “CSAK A NŐKBEN !!!” Amelyik férfinál a tisztaság minden körülmények között biztosított, nem tudja hordozni, és átadni a HPV fertőzését.
Fontos leszögezni, hogy a FELNŐTTKORI körülmetélésre ez a gyakorlati hasznosság nem vonatkozik, amit az amerikai statisztika is igazolt.Csak kizárólag a 8 napos korban elvégzett műtét adott életre szóló védettséget a péniszrák és a nők esetében bekövetkezhető méhrák ellen.
A fenti tanulmány másik alapvető szempontja, hogy az Isteni időpont előnye a csecsemő életben maradása miatt is döntő fontosságú. Ha az elvérzési hajlamot , a K vitamin mennyiségét nézzük, bizonyítható, hogy ezt a megállapítást, kimutatást, Mózes idejében senki sem tudta. Ők szó nélkül elfogadták Isten parancsát és aratták annak “gyümölcseit”.Ezzel mintegy bizonyítékot adtak az Isten létezéséről, mindenre kiterjedő gondosságáról. Ennek a tanulmánynak a mai ember számára ez (is) lenne az üzenete.

Meg még egy másik is. A férfiakra jellemző speciális viszketés,amit általában nem tekintenek figyelmeztető jelnek, pedig hatalmas jelentősége van a NŐK SZEMPONTJÁBÓL !! Itt van értéke a KÖRÜLMETÉLÉSNEK, ha ezt a férfitársadalom nem is veszi komolyan. A makk bőrének borítása alatt megbújó sokféle baktérium okozza a viszketési ingert. Ahelyett, hogy a testi tisztálkodás során a makkot borító bőrréteg teljes hátrahúzásával mosakodna meg és természetesen a szappant sem hagyná ki a folyamatból, inkább a zsebben kotorászva vakarózik a férfiak nagy többsége.
A zsidóság gyakorlata nem teljes értékűen ment át a nyugati civilizáció orvosi síkjára, mert az igen gyakori FITYMASZŰKÜLETET általában azzal intézik el, hogy egyetlen mozdulattal lerántják a kisfiúk előbőrét és ezzel – egy sikoltás árán – késznek nyilvánítják az “ügyet”. Gondos orvos felhívja a szülők figyelmét, arra, hogy ezt gyakran ismételjék meg!!
Ha ehhez hozzátesszük az eredeti zsidó körülmetélési technikát, amit sajnos a kórházak, klinikák nem EREDETI módszerrel és nem helyesen végeznek, akkor érthetővé válik, hogy az egészségügyi intézményekben végzett circumcisiónál miért keletkezik – néha - több kellemetlenség, mint haszon.
Azért, mert a DÁVIDI hímfazont nem ismerik, pedig ott áll Firenzében két helyen is. Az egyik – az eredeti – az Accademia dísztermében áll, a másik, a másolat a városháza előtti téren, a Barghello sarkánál. Bárhol nézzük a hímtagon jól látható Michelangelo nagy anatómiai tudásának ezen hitelesen megfaragott részlete. Az ősi zsidó módszernél csak egy keveset csiptek le az előbőrből, így elég volt, hogy kellően tisztálkodhassanak a férfiak. Azonban ezzel a ZSIDÓK a fitymaszűkületet úgyszólván örök időkre száműzték.
Sajnálatos, hogy Mohammed követői ezt a KIZÁRÓLAG FÉRFIAKRA alkalmazható műveletet nagyon sok esetben kiterjesztették a kislányokra is, amennyiben a csiklót megkurtítva lényegében a női szervezet izgalmi központjától fosztják meg az áldozatokat. Isten erről nem rendelkezett, tehát ez az egyik legsúlyosabb bűn, amit ember elkövethet a másik ember ellen.(Dénes Ottó)

FEJEZET
¹ S. E. Massengill, A Sketch of Medicine and Phar-macy / Bristol, Tenn., S. E. Massengill Company 19437,16. old.
² Idézett mű 7 a továbbiakban „i. m.” /
³ Scope / Summer 1955 /, 13. old.
⁴ Massengill, op. cit., 16-17. old.
⁵ Ap. Csel. 7:22. v. ⁴ II. Móz. 15:26 v.
⁷ George Rosen, History of Public Health / New York, MD Publications, 1958 /, 62-63. old.
⁸ Fielding Garrison, History of Medicine / Philadelphia, W. B. Saunders Co., 1929 /, 187. old.
⁹ Rosen, op. cit., 63-65. old.
¹⁰ Arturo Castiglione, A History of Medicine / New York, Alfréd A. Knopf, Inc., 1941 /. 71. old.
2. FEJEZET
¹ V. Móz. 23:12-13. v.
² Arturo Castiglione, op. cit., 70. old.
³ IV. Móz. 19. rész
⁴ An Epitome of the History of Medicine, second edition / Philadelphia, F. A. Davis Co., 1901 /, 326. old.
3. FEJEZET
¹ Harold Thomas Hyman, An Integrated Practice of Medicine / Philadelphia, W. B. Saunders Co., 1946 / 32551
² Hiram N. Wineberg, „The Rare Occurrence of Cancer of the Womb Among Jewish Women”, Bulletin of Mt. Sinai Hospital /1919 /.
³ l. Káplán, and R. Rosh, American Journal of Roent-genelogy / June 1947 /, 659-664. old.
⁴ „Cancer of Cervix and Non-Jews”, Journal of the American Medical Association / July 23,1949 /1069. old.
⁵ W. B. Ober, and L. Reiner, „Cancer of Cervix in Jewish Women”, New England Journal of Medicine / November 30,1954 /, 555-559. old.
⁶ A. Symeonidis, „Acts Union Internationale Contre le Canver”, Bulletin of US Public Health Service / Vol, VII, No. 1 /, 127. old; P. S. Rao, R. S. Reddy, and D. J. Reddy, „A Study of the Etiological Factors in Guntur”, Journal of the American Medical Association / November 7,1959 /, 1421. old.
⁷ S. L. Israel, „Relatíve Infrequency of Cervical Car-cinoma in Jewish Women: Is the Enigma Solved?” / American Journal of Obstetrics and Gynecology / March 1955 /, 358-360. old.
⁸ A. J. Paquin, Jr., and J. M. Pearce, Journal of Uro-logy / November 1955 /, 626-627. old.
⁹ l. Mózes 17:10-12. v.
¹⁰ Martin C. Rosenthal, Journal of the American Medical Association / February 1947 /, 436. old.
¹¹ L. Emmet Holt, Jr., and Rustin Mclntosh, Holt Pedia-trics, twelfth edition / New-York, Appleton — Cen-tury - Crofts, Inc. 1953 /, 125-126. old.
¹² l. Mózes 17:12. v.

Címkék: elkerülhető betegségek