Előrebocsájtom, hogy ebben a folytatásban különös tényezők ismertetése következik, ami esetleg vitát, vagy legalábbis megjegyzéseket fog generálni, de kérem, hogy előbb a következő folytatást is várják meg, aztán lehet következtetéseket levonni. A képek Michelangelo Dávid szobrának a témához kapcsolódó részleteit hozzák közelebb (Dénes Ottó)
-------------------------------------------------------------------------------------------------------
E tények felismerését egy roppant izgalmas történet előzte meg. A XX. század elején dr. Wineberg H. N., az egyik New yorki kórházban végzett vizsgálatai során megállapította, hogy a zsidó nőknél viszonylag ritkán fordul elő méhrák.2
19
Meglepő eredmény! A kórházban egy olyan csoport volt éppen együtt, akiknél aránylag ritkábban fordult elő ez a félelmetes betegség.
Dr. Ira Kaplan kollégáival együtt figyelemmel kísérte ezt a nyomot és egy másik New-yorki kórházban átnézte az összes zárójelentéseket. Az orvosok valósággal megrökönyödtek, mikor megállapították, hogy mily ritkán fordul elő méhrák a zsidó nők között.3 A Mayo-kórház nőgyógyászai 1949-ben megdöbbenten tapasztalták, hogy az egymás után fellépő rákos eseteknél 568 személy között egyetlen zsidó nő sem szerepelt. A betegek 7%-a rendszerint zsidó származású s ebből következtetve jogosan feltehető lenne, hogy a rákban megbetegedett nők között 7%, vagyis 40 nő zsidó volt. Ezzel szemben egyetlen egy zsidó nő sem volt köztük!4 Egy 1954-ben, Bostonban végzett széleskörű vizsgálat kiderítette, hogy a nem zsidó nőknél a zsidó nőkhöz viszonyítva nyolc és félszer több méhrákos eset fordul elő.5
Mi lehet az oka, illetve mire vezethető vissza ez a jelenség? A rákkutatók nyíltan bevallják, hogy ez a zsidó férfiak körülmetéltségére vezethető vissza — arra a rendelkezésre, melyet Ábrahám Isten parancsára négyezer évvel ezelőtt honosított meg.
A nemrég lefolytatott vizsgálatok egész sora szintén arra az eredményre vezetett, hogy az altesti rákmegbetegedések nincsenek összefüggésben a faji tulajdonságokkal, a táplálkozás módjával, a környezettel vagy egyéb befolyást gyakorló tényezőkkel, hanem kizárólag a körülmetélésre vezethetők vissza. Indiában is végeztek ilyen célból vizsgálatokat. A lakosság ugyanis közös származású, azonos környezetben él, de két különböző vallási csoportra oszlik. Az egyik vallási csoport, a mohamedánok, Ábrahám egyik utódát tisztelik. Fiaikat ők is körülmetélik.
20
Ennél a csoportnál ritkábban fordul elő a méhrák, mint az ugyanahhoz a fajhoz tartozó többi asszonynál, jóllehet táplálkozási módjuk és környezetük azonos.6
Egy amerikai nőgyógyászati szakfolyóirat cikkírója megállapítja, hogy úgy a zsidó, valamint a muzulmán asszonyok között alig fordul elő méhrák. Megfigyelték, hogy e merőben különböző népességi csoport történelmében csak a férfiak körülmetélése közös. Ugyanebben a cikkben közli azt is, hogy a Fidzsi-szigetek lakói között ritkábban fordul elő méhrák, mert itt is körülmetélik a férfiakat. A cikkíró végül azt tanácsolja, hogy — a méhrák elkerülése érdekében - metéljenek körül minden újszülött fiúcskát.7 Az orvostudomány nem zárkózhat el tartósan e nyilvánvaló tények általános elfogadása és realizálása elől. A népesség széles köreiben ma még nem veszik komolyan a körülmetélés szükségességének tényét, jóllehet a higiénia szempontjából döntő jelentőségű.
Önként adódik a kérdés, mennyiben gátolja a körül-metélés a méhrák kifejlődését? — A férfiak nemi szervének hegyét, az u. n. makkot egy mozgatható előbőr veszi körül. A körülmetélésnél /circumcisio/ eltávolítják a fölös bőrdarabkát. Ha meghagyják, az nehezíti az alapos tisztálkodást. Az előbőr alatt megtelepedhetnek a különféle betegséget okozó baktériumok és rákkeltő smegma-bacillusok. A nemi érintkezésnél ezek a bacillusok bekerülhetnek a méhbe. Amennyiben a méh nyálkahártyája egészséges, akkor alig fordulhat elő károsodás. De ha csak egy kis repedés, vagy hasadék található a hüvely felületén, — ami szülés következtében gyakran előfordulhat — ott ezek a bacillusok könnyen gyulladást okozhatnak. Testünk bármely gyulladásos része könnyen elrákosodhat ebből kiindulva megérthetjük, miért fordul elő gyakrabban méhrák azoknál a nőknél, akiknek körülmetéletlen a férje.
Az említett baktérium-típus nemcsak a nőknél idézhet elő rákosodást, hanem a férfiak nemi szervében is okozhat gyulladást, ami a hímvessző /penis/ elrákosodásához vezet.
21
Hogy ez milyen ritkán fordul elő a körülmetélt férfiaknál, azt az a tény is bizonyítja, hogy az orvostudomány történetében 1955-ig összesen négy ilyen természetű rákosodást jegyeztek fel.8 Nyugodtan állíthatjuk, hogy a körülmetélés egyik biztos eszköze a halálos kimenetelű rákos megbetegedések megelőzését célzó intézkedéseknek. A körülmetélés — mint bajmegelőző tényező — az orvosi kezelésnél is fontosabb. Ha az elrákosodás megtörtént, akkor az esetek többségénél csak műtéti beavatkozás segíthet. El kell távolítani a nemző szervet.
A titok továbbra is titok marad: az orvostudomány sokévi fáradságos, szorgos kutatás után egy olyan eszközre bukkan, mely elejét vehetné a nemi szervek elrákosodásának, holott Isten legalább négyezer éve kínálja az emberiségnek. A tudomány nem a laboratóriumi vizsgálatok eredményeként bukkant rá, hanem számtalan statisztikai adat segítette hozzá. Kiértékelésük azért vált lehetővé, mert a zsidók nemzedékről nemzedékre hűek maradtak Istennek Ábrahámmal kötött szövetségéhez.'
Sokan kétségbe vonják, hogy Isten megőrizte választott népét az egyiptomi sanyargatás idején. Többek között nem hisznek a Vörös tenger kiszárításában sem, mely a szolgaságból való menekülésüket tette lehetővé. Ezek a csodák eltörpülnek, ha Isten utasításaival, rendelkezéseivel és parancsolataival hasonlítjuk össze őket, mert évezredeken át megőrizték nemcsak Izraelt, hanem más népeket is a különböző csapásoktól, súlyos kimenetelű járványoktól és a rákos megbetegedésektől.
Folytatása következikCímkék: elkerülhető betegségek