Megvágják az egyetemistákat is



Orbán megszorításai: teljes őrületek kerülnek elő
Vasárnap, 2011. március 6.
168 Óra Online írása
Címkék: oktatás iskola pedagógus Széll Kálmán Terv

 

Az a vidám bohózat, amely a különféle törvénykoncepciókról szólt, mára tragédiává vált. A miniszterelnök háromnegyed éven keresztül nem tartotta fontosnak, hogy elmondja az álláspontját a felsőoktatási törvénytervezet kapcsán. Ma oda jutottunk, hogy mindaz, ami eddig történt, nem érvényes. A Széll Kálmán Tervben szereplő elképzelések gyökeresen ellentmondanak mind a közoktatási, mind a felsőoktatási törvény eddigi változatainak. Teljes őrületek kerülnek elő – mondta Arató Gergely az MSZP oktatási szakpolitikusa a Klubrádióban. 031

Advertisement
Az egyetemi költségtérítéses képzések "kivezetése" is szerepel a Széll Kálmán-tervben. Ez nem a fizetős képzések megszüntetését jelenti, hanem azt, hogy a jövőben a hallgatók valós, 100 százalékos térítést fizessenek, mondta az Indexnek Kósa Lajos a Fidesz alelnöke. Szerinte ma az egyetemek az állami infrastruktúrára támaszkodva hirdetnek nem piacképes szakokat. Az egyetemi vezetők viszont állítják, a fizetős képzések teszik lehetővé az üresen álló kapacitások kihasználását, így fogadhatnak külföldi hallgatókat, és így szerezhet valaki második vagy harmadik diplomát.
A hétfőn megjelent Széll Kálmán-terv szerint a felsőoktatásban az államilag finanszírozott (tandíjmentes) hallgatói létszám csökkentésével és "a költségtérítéses képzés fokozatos kivezetésével" lehet csökkenteni az állam költségvetési terheit. Az anyagban az áll, az egyetemi fizetős képzések jelentősen terhelik az állami intézményrendszert. Ezek többsége ráadásul olyan végzettséget ad, amelyre nincs szükség a munkaerőpiacon.

Ezt a legtöbb egyetemi vezető a költségtérítéses képzések megszüntetéseként értelmezte. Nem véletlenül. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a Magyar Nemzet és az MTI kérdésére sem cáfolta, hogy ezek a kitételek ezt jelentenék. A szóvivő a Magyar Nemzetnek még "kitérő választ adott", az MTI-nek pedig annyit mondott: a konzultációk után a Nemzeti Erőforrás Minisztérium tesz javaslatot a felsőoktatás átszervezésének konkrét módjára. Az elképzelést a Magyar Nemzet pénteki számában kormánypárti szakpolitikusok is "nonszensznek nevezték", s a lap által megkérdezett képviselők arra gyanakodtak, az tévedésből került a tervezetbe.
Arató: hova akarunk tartozni?
A felmérések szerint Európán belül azok az országok, ahol a 18 éves korosztály iskolába jár (pl. Finnország), nagyon gyorsan fejlődnek az oktatás területén, ahol ez alacsonyabb – (mint pl.a mediterrán térségekben), azok lemaradnak. El kell dönteni, hogy hova akarunk tartozni – vélte Arató Gergely szakpolitikus.
Ez egy nagyfokú felelőtlenség, gazdasági szempontból is, ugyanis minden ország azt keresi, hogyan lehetne fejleszteni az oktatást – hangsúlyozta. „Lehet érdeklődéssel figyelni azt, hogy mit bénázik össze a kormányzat, de ebből törvényt akarnak hozni még idén a közoktatásra vonatkozóan.”- fogalmazott az MSZP-s szakpolitikus.
Magyarország még mindig az egyik olyan uniós tagország, ahol a legalacsonyabb a diplomások száma, nem a mostani helyzet, hanem az előző évek miatt. Azaz hazánknak még mindig az lenne a feladata, hogy behozza a diplomás képzés lemaradását. A felmérések szerint a magasan képzett (közép- és felső végzettségű) munkaerővel rendelkező országok gazdasága fejlődik.
Ráadásul pont azokat a rétegeket szorítja ki ez a koncepció, akik eleve hátrányból indulnak. Ez az oktatási rendszer tovább fogja növelni a társadalom szétszakítottságát - mondta Arató Gergely a Klubrádióban, aki szerint a Széll Kálmán Tervet nemigen mutatták meg a szakpolitikusoknak.
Emelkedhetnek a tandíjak
Kósa Lajos a Fidesz alelnöke ezzel szemben egészen mást olvasott ki az anyagból. A politikus az Indexnek hangsúlyozta: a terv nem a költségtérítéses képzések megszüntetésére utal. A fizetős képzések megmaradnának, de az ezekért fizetendő tandíjaknak a képzés valódi költségét kell fedeznie.

"Meg kell vizsgálni, hogyan oszlanak meg egy költségtérítéses képzésnél az állami források és a hallgatók által befizetett magánforrások", mondta a politikus. Ezek a szakok ma az állam által fenntartott infrastruktúrát, adminisztrációt használják, Kósa szerint ezért ezt a jövőben a költségtérítés összegének meghatározásakor figyelembe kell venni. "A cél az, hogy a jövőben a hallgató által fizetett díj a költségek 100 százalékát fedezze, és ezekhez a képzésekhez ne használjanak ingyenesen állami forrást az egyetemek, ráadásul olyan képzésekért, amelyekre a munkaerőpiacon nincsen semmi szükség." Kósa fontosnak tartotta megjegyezni: "Ha nem a közösség pénzének felhasználásáról van szó, saját pénzén ezután is mindenki azt tanulhat, amit szeretne".
A kérdés csak az, mennyiért. A Kósa Lajos által elmondottakból ugyanis egyértelműen az egyetemi tandíjak jelentős emelkedésére lehet következtetni. A tandíjakba ugyanis a jövőben beleszámítanák a terembérletet, az energiaköltséget, az amortizációt és az adminisztrációt is. A megemelt tandíjak miatt várhatóan csökkenni fog a hallgatók száma is, ami érzékenyen érintheti az intézményeket.
Jelenleg a 300 ezer hallgató fele fizet félévente 60-300 ezer forintos tandíjat tanulmányaiért. A költségtérítés kifizetéséhez fel lehet venni diákhitelt, munkát lehet vállalni a tanulmányok mellett, de lehetőség van arra is, hogy aki jól teljesít, az átkerüljön a tandíjmentes képzésekre. Az egyetemek ezekkel a képzésekkel bevételeiket és kihasználtságukat növelik, de a költségtérítés összege jelenleg valóban nem jelenti a képzés teljes költségét.
Jelentős bevétel
Sándorné Dr. Kriszt Éva a Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint nem fogadható el az az érv, hogy a költségtérítéses képzéseket folytató egyetemek az állam infrastruktúráját használják bevételeik növelésére. "Ha ezeket a képzéseket megszüntetnék, kapacitásaink jelentős része kihasználatlan maradna, ami ugyancsak nem lehet az állam érdeke".
A rektori konferencia elnöke szerint azt sem igaz, hogy kizárólag olyan fizetős képzéseket kínálnak, amelyekre a munkaerőpiacnak nincs szüksége. "Ha egy költségtérítéses képzésen megszerzett diplomával a hallgatók el tudnak helyezkedni, akkor arra a piacnak szüksége van és a kiművelt emberfők számának gyarapítása is nemzeti érdek."

Péntek délelőtt egyébként még a Magyar Rektori Konferencia elnöke is abban bízott, hogy félreértésen alapul a költségtérítéses képzések megszüntetése. "Ez súlyos csapás lenne a hazai felsőoktatásra, vannak ugyanis olyan intézmények, amelyek bevételének akár 30 százaléka is innen származik – mondta az Indexnek Sándorné Dr. Kriszt Éva.
"Ezres nagyságrendben képez Magyarország például külföldi orvostanhallgatókat, állatorvosokat, így ezeket a magas presztízsű és a hazai egyetemek nemzetközi elismertségét növelő képzéseket meg kellene szüntetni. Nem lehetne vállalatok által megrendelt képzéseket sem folytatni, s elképzelhetetlen, hogyan szerezhetné meg így valaki második, harmadik diplomáját, hiszen ezekre ma is csak akkor van lehetőség, ha a hallgató fizet érte" – mondta a rektor.
Bízom benne, hogy ezekről az elképzelésekről még lesznek tárgyalások, amelyekhez a Magyar Rektori Konferencia mindenképpen szeretné felajánlani szakmai segítségét" – mondta Sándorné Dr Kriszt Éva.
Csökkennek az állami pénzek is
Kormányzati oktatáspolitikusok az elmúlt időben többször felvetették: alaposan át kell rostálni azt, milyen képzéseket finanszíroz az állam. A Széll Kálmán-terv is említi, hogy a jövőben kevesebb képzést támogatnak, és ezen belül a műszaki és természettudományi képzéseket részesítik előnyben. Emiatt az egyetemek állami forrásai is csökkenni fognak.
Pokorni Zoltán egy felsőoktatási fórumon arról beszélt: ha a minőségi elven finanszíroznák az egyetemeket, jó, ha a tudományegyetemek és néhány főiskola maradna talpon. Pokorni ugyanakkor kiemelte: a vidéki főiskoláknak fontos gazdasági szerepük van egy-egy városban, így ezeket nem lehet felelőtlenül leépíteni vagy megszüntetni. A politikus szerint a megoldás az lehet, ha ezek a főiskolák monopóliumot kapnak néhány államilag finanszírozott képzésre, azaz csak náluk lehet tanulni egy bizonyos szakot, de emellett be kell szállniuk a felnőttképzésbe is.
Pokorni Zoltán ötletét, miszerint legyenek 9 osztályosak az általános iskolák, Arató Gergely úgy értelmezte, hogy a volt oktatási miniszter vagy az alapképzés meghosszabbítására gondolhatott, vagy a középiskolai évek rövidítésére. Valószínűleg az volt a kormányzati szándék, hogy látványos dolgot kell mondani, csakhogy a Széll Kálmán Tervnél már a betűtípuson látszik, hogy különböző előkészítő tanulmánytípusokból szedték össze - tette hozzá.
Arató: hihetetlen pánik
Egy újságcikk magyarázata szerint Orbán Viktor egy rendezvényen kimondta a 15 éves tankötelezettségi korhatárt, és senki nem merte megkérdezni milyen munkatapasztalatra hivatkozik a kormányfő – mondta Arató Gergely, aki szerint a Széll Kálmán Terv mögött egy hihetetlen pánik van. Kiderült ugyanis hogy a gazdasági csodarecept nem működik, a bizalmukat vesztett befektetőknek viszont mondani kell valamit. Csakhogy a befektetőket az apróbetű nem érdekli, csak azok a titkos dokumentumok, amelyekből továbbra sem tudjuk, hogy mennyit szán a kormány oktatásra.
Zanza
2011-03-06 16:22:40   #9
A cikk nyomán remekül kirajzolódik, miért nem tudunk egyről a kettőre jutni. Mindenki tudja, változtatni kell a felsőoktatás finanszírozásán, mert egyszerre pazarló és pénzhiányos, nem biztosítja a megfelelő színvonalat, nem igazodik a munkaerőpiaci igényekhez. Ahogy azonban a kormány hozzá akar nyúlni, rögtön nemzethalált vizionálunk, az előző ciklusban a jelenlegi kormánypárttal az élen. Kinek az érdeke felesleges kapacitásokat fenntartani? Nem az adófizetőké, az biztos. Miért baj az, ha végre egyszer valamiben érvényesíteni akarják a valós költségeket? A szocializmusban élünk még mindig. Pont annyi diplomásra van szükség, amennyi el tud helyezkedni. Lehet más országokkal példálózni, de akkor hasonlítsuk össze a gazdaság, a technológiák szerkezetét is. Az elképzelés markánsan preferálja a műszaki és természettudományi képzést, melyek kiugrást jelenthetnek az ország fejlődése számára. A kevés tervezet egyike, amelyben koncepciót vélek felfedezni, de csípőből kritizálja az ellenzék, a szakmai lobbi, utóbbi érthetően védi a saját érdekeit, ami szerves része a demokratikus működésnek, így helyes. Nem kell azonban csúsztatásokba bocsátkozni, szó sincs a költségtérítéses képzés megszüntetéséről. Racionalizálásról van szó. Igen, az a gazdasági csodarecept. Racionalizálás. Optimális üzemméretek, a valódi költségek érvényesítése. Nem kell keverni a szociális ellátást a szakpolitikákkal. Nem kell a demagógia, akár jobb-, akár baloldali.

duralex
2011-03-06 14:01:44   #8
Ma egy külföldi rádióadásban egy szakértőnek a hozzászólásában a következőket mondta:
˝Egy modern állam jó családpolitikájának az alapfeltéstele a gyermek jó oktatási szisztémához való jutásának a lehetősége.˝
Na ez a szakértő sem hallott még az Orbán-programról.

gyimi
2011-03-06 12:30:03   #7
Ez a mocskos banda mindent elkövet hogy csak a rajongói kerülhessenek megfelelő képzés és végzettség "környékére" ! Nem véletlenül vezetik be a szóbeli felvételizést(elbeszélgetést) , gyermekem már tapasztalt tőlük ilyesmit ! A szóbelin addig csűrték , csavarták a témát mire egy semleges témától eljutottak addig hogy hogyan viszonyul az orbánizmushoz, csak neki már volt infó az elvárásokról !Amúgy a szóbeli felvételivel egyet is kellene érteni ha nem a szimpátiáról szólna !ha késik az ébredés egyre fájdalmasabb lesz !!!

nyugdíjas62
2011-03-06 12:28:28   #6
Az fáj a legjobban, hogy mennyit kellet nekünk azért dolgozni, hogy ezek gondtalanul ásítozhassanak az egyetemeken!

csega
2011-03-06 12:19:42   #5
metasz666!
Szerintem annyira hülyének nézik a zembereket, hogy fel sem merül bennük, hogy azok kérdezni fognak. Ha viszont ez mégis megtörténik, ügy viselkednek, mint a fejetlen csirkék.
Istenem! Miért a Dolly birkát klónozták és nem őket???

melasz666
2011-03-06 11:48:52   #4
Nekem úgy tűnik,hogy hazánknak három-négy miniszter elnöke van. Az elmúlt uralkodásuk alatt még nem született olyan kormány döntés melyet egyformán magyaráztak volna meg. Másképpen értékel Orbán,Szíjártó,Kósa,Lázár. Miért nem tudnak egyértelműen kijelenti bármit ami az ország épülésére vagy lejáratására találnak ki. Lehet,hogy hatalmi harc van közöttük?

hszilard
2011-03-06 11:36:27   #3
"Az anyagban az áll, az egyetemi fizetős képzések jelentősen terhelik az állami intézményrendszert. Ezek többsége ráadásul olyan végzettséget ad, amelyre nincs szükség a munkaerőpiacon."
Tudom, mint ahogy egy "főfőszakértőjük" rá is mutatott a balneológia képzés feleslegességére, miközben gőze se volt arról, mi is az. Idióták...

nyugdíjas62
2011-03-06 10:11:22   #2
Azt hiszem, most bizonyosodott be igazán, hogy mennyire felesleges tanulmányokat lehet folytatni a felső oktatásban! Mire volt jó az ingyen kapott diploma a vezetőinknek? Mire mennek vele? És mire megyünk mi ővelük? Ráadásul úgy tesznek, mintha mindenhez értenének! Már ott tartunk, hogy még a gyógyítást is a "szíjjártó" irányítja!

zorro
2011-03-06 09:51:06   #1
Vegyük észre mire megy ki,ez a hátulról hasba "játék".
A tankötelezettség kéz a kézben jár a családi pótlék jogosultsággal.
Először találjunk indokokat valaminek az elvételére,aztán cselekedjünk csendben,hátha nem veszi észre a nép.
OKOS mint Kósa Lajos.
168óra online

Címkék: