A mai magyar “hallgatás” – én inkább bambaságnak mondanám – egyenes eredménye, hogy aki erősebb, vagy erőszakosabb, az hamar felfelé megy a tömegek fölé magasodni vágyás (szamár)létráján. Aztán már levakarni, vagy eltávolítani szinte lehetetlen. Úgy véli, hogy alanyi jogon, meg a kivárás jogán (elvégre sok évet kellett eltölteni a hőn óhajtott hatalomtól távolabb) neki(k) az ország latifundiummá vált, amit akár tönkre tenni, vagy felemelni(?) természet adta jog.
Ezt a mindent eltűrő tömegek eltűrik, elszenvedik és nem szólnak semmit.(lásd Madách: “a tömeg a végzetnek arra rendelt állata, mely minden rendnek malmán húzni fog, mert arra van teremtve..)
A passzivitásnak egyik jó példája a történelemben, ahogy Martin Niemöller lelkész a világháborút követően mondta:
2009-12-10 21:25
Pastor Martin Niemöller (1892–1984) "Először eljöttek a zsidókért, és nem szóltam, mert nem voltam zsidó. Aztán eljöttek a kommunistákért, és nem szóltam, mert nem voltam kommunista. Aztán eljöttek a katolikusokért, és nem szóltam, mert nem voltam katolikus. Aztán eljöttek a szakszervezetisekért, és nem szóltam, mert nem voltam szakszervezetis. Aztán amikor értem jöttek, már senki sem maradt, hogy szóljon értem." És itt egy világhírű magyar művész, Polgár László operaénekes megrendítő vallomása. Tessék kattintani!
bővebben >
Niemöller lelkész életrajza http://anton.honlapepito.hu/?modul=oldal&tartalom=109784Címkék: hallgatás, tömeg, zsidók