Hack Sára, Tóth Kata
2010. 09. 24. (XIV/38)
„Ezoterikus tippek biciklilopás ellen", „Auragyógyászat", „Feng shui étterem", „Fürdőruha horoszkóp". Csak néhány mindennapossá vált felirat, amivel az utcán, az újságárusnál, a könyvesboltban, legsűrűbben pedig az interneten barangolva találkozhatunk nap mint nap. Úgy tűnik, az ezotéria a válság ellenére - vagy éppen azért, vagyis a létbizonytalanság növekedése miatt - virágzik.
A pénzügyi-gazdasági válság világméretekben jót tett az ezoterikus iparnak. Az Amerikai Médiumok Szövetségének tavalyi közlése szerint a krízis hatására tagságuk 99 százaléka számolt be klientúrája növekedéséről; a brit spirituális ipar pedig 2009-re 40 millió fontos üzletággá nőtte ki magát - írta év eleji közös felmérésében a Tárki és az Image Factory. Amíg korábban többnyire az 50 feletti özvegy nők érdeklődtek az okkultizmus iránt, addig ma már egyre több 20-30 éves fiatal kísérli meg kapcsolat- vagy karrierépítésre használni az auralátást, a látnoki vagy jóstehetségét, és ezért akár költséges tanfolyamokon is részt vesznek. Ezzel párhuzamosan világméretű jelenség, hogy a nagy egyházak veszítenek vonz-erejükből: az Egyesült Államokban 18 év alatt szinte duplájára (8 százalékról 15 százalékra) nőtt a vallástalanok aránya, míg az amerikaiak egynegyede tartja magát „spirituálisnak", de nem vallásosnak. Felmérések szerint 1995 óta Magyarországon is duplájára nőtt a maguk módján vallásos emberek aránya, ami egyúttal azt is jelenti, hogy folyamatosan növekszik a transzcendencia iránti igény a társadalomban.
Ráadásul - mint Pácsonyi Daniella, a Nők Lapja Café internetes portál ezotéria rovatának szerkesztője lapunknak megjegyezte - a glóbusz nyugati felén már évtizedekkel korábban lezajlott az okkult „boom", Magyarországon azonban ez még ma is zajlik. Az ezoterikus tartalmak iránti igény okát a szerkesztő abban látja, hogy az emberek hinni akarnak valamiben, ami kapaszkodót jelenthet számukra a hétköznapok során. Mivel ő maga legfeljebb önbizalom-fejlesztő eszközként látja a témában való kutakodást, szerkesztőként megdöbbenve tapasztalta, hogy ha az oldalon nem frissül időben a horoszkóp, azonnal rengeteg olvasói panasszal találkoznak. Szerinte az ezotéria sikerének titka a megfoghatatlanságában rejlik, hiszen az emberi lét két legalapvetőbb vágyát ígéri egyszerre: az egészséget és a boldogságot.
Ez valószínűleg megmagyarázza, hogy mitől olyan csábító befektetés az ezotéria, hogy a legnagyobb kereskedelmi csatornák sugároznak sorselemző, jövendőmondó, távgyógyító és ehhez hasonló műsorokat. A „megboldogult" Budapest Televízióban annak idején távgyógyító Gyurcsók doktor talán álmodni sem mert arról, hogy a hasonló okkult praktikák a mainstream médiában is helyet kaphatnak majd. Márpedig jelenleg ez a helyzet, sőt a „profi" jövendőmondókat felsorakoztató, a TV2-n és a Hálózat Televízión is műsort adó EzoTv 14 országba sugároz nonstop élő tévéjós, tévésámán, tévéasztrológus és tévévarázsló programokat. Az üzleti logika érthető: a fentebb idézett Tárki-Image Factory-felmérés szerint a magyarok 40 százaléka hisz például abban, hogy élnek született gyógyítók, 31 százalékuk pedig meg van győződve arról, hogy vannak, akik látják a jövőt. A nők 22 százaléka már járt is jövendőmondónál.
Ki ne szeretne ugyanis boldogabb és egészségesebb lenni? Különösen, ha ez minden erőfeszítés nélkül, a televízió előtt ülve vagy újságolvasással, esetleg egy emeltdíjas telefonszám tárcsázásával kivitelezhető, amelynek során valaki „rárezeg" a megrendelőre, akit a pozitív energiák állítólag máris boldog emberré tesznek. A pánikszerű boldogságkeresés mindig is kitűnő táptalaja volt a sarlatánságnak, mert a kiutat kereső ember mindent megragad, ami helyzetének javulásával kecsegtet. És míg régen egy jós vagy vajákos asszony „vendégköre" egy-egy településre korlátozódott, a tömegmédia megjelenésével az ezoterikus tartalom sokkal könnyebben eljut a harmóniát és örömöt kétségbeesetten kereső emberekhez. Bár a posztkommunista társadalmakban még mindig él némi szkepticizmus a természetfeletti tudományt ígérő módszerekkel szemben, az emberi kíváncsiság, a jövő ismeretének vágya és a bizonytalan világban való kiútkeresés továbbra is az ezoterikus termékek és szolgáltatások malmára hajtják a vizet.
Ezoterikus kínálat nem csak a televízióban van. Míg korábban a nagyobb lapok szkeptikusan viszonyultak a kérdéshez, mára már szinte nincs is olyan újság, amelynek rovatai között ne szerepelnének az állatövi jegyek, a napi sorsfordítónak vélt üzenettel vagy egyéb életmóddal, életvezetési tanáccsal körítve. A piacvezető magazinok számos - kifejezetten nőknek szóló - ezoterikus mellékletet is rendszeresen megjelentetnek.
A politikai jövendőmondók szerint „az oroszlánok a Fideszre szavaznak, és ehhez nincs mit hozzátenni. Erre minden valószínűség szerint megvan az okuk, tessék rájuk hallgatni, az ő szimatuk nem szokott csalni". Persze a többi csillagjegyben született választópolgár számára sem írnak ettől nagyban eltérő jövőt.
A lappiac mellett lakmuszpapírként szolgálhatnak a könyvesboltok kirakatai és polcai is. A Libri Top10-es listáján öt könyv ezoterikus tartalmú. Amíg korábban a Harry Potter vitte a pálmát, addig most a vámpíros regények a legkelendőbbek, amelyek Magyarországon is több százezres nagyságrendben kelnek el. A „felnőtt" kategóriában az egyik legnépszerűbb szerző Paulo Coelho. A brazil származású író regényei a 21. századi populáris irodalom szerves részét képezik. Hogy művei közül csak néhányat említsünk: A zarándoklat - Egy mágus naplója (1987), Az Alkimista (1988), A portobellói boszorkány (2006). Coelho neve, könyvei és a tőle származó idézetek rendre a legkeresettebb internetes kifejezések között szerepelnek. Sikere annak köszönhető, hogy az emberek természetfeletti iránt mutatkozó éhségét mindenki számára fogyasztható szinkretista „szellemi fast food"-dal csillapítja. (A Piedra folyó partján ültem és sírtam című könyvének egyik tetőpontja az, amikor a spanyolországi Zaragoza kegyhelyen Mária-jelenés közben a résztvevők nyelveken szólnak.)
Az ezotéria hangsúlyos jelenléte a családi napokon vagy más kultúreseményekre ellátogatva is szembetűnő. Példának okáért a Nők Lapja egyik rendezvényén a legnagyobb sátor az ezotéria téma köré épült, és a résztvevők nagyobb érdeklődést mutattak ez iránt, mint mondjuk a testápolás vagy éppen a gasztronómia felé.
Árokszállási Éva, a legismertebb magyarországi ezoterikus lap, az Elixír magazin főszerkesztő-helyettese arról számolt be lapunknak, hogy egyértelműen tapasztalható az egyre növekvő érdeklődés az ezotéria és a spiritualitás iránt. Magazinjuk olvasottsága ugyanis a húsz évvel ezelőtti indulás óta megsokszorozódott. Ennek okát egyrészt abban látja, hogy a rendszerváltást megelőző évtizedekben az ezotéria tabutéma volt, arról már nem is beszélve, hogy „a tiltott gyümölcs", vagyis amiről korábban nyilvánosan nem esett szó, érdeklődést vált ki az emberekből. Másrészt az emberek csalódtak a vallásokban, mert nem kapták meg azt a lelki-szellemi segítséget, útmutatást, amit vártak, csupán dogmákat hallhattak. Így a természetfölöttit más úton igyekeznek megragadni, ebből támogatást érezve. Az ezotériában nincsenek szabályok, sem tiltások, mindenki azt vesz ki belőle, ami neki tetszik.
Arra a kérdésre, hogy mely korosztály a legnyitottabb az okkult tudományokra, Árokszállási Éva elmondta, hogy olvasóik többsége 50 év körüli közép-, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkező nő, de egyre több fiatal is érdeklődik az ezotéria iránt. Hogy miért éppen a középkorú hölgyek a legnyitottabbak az ezotéria iránt? Feltehetően azért, mert e korosztály képviselői már elérték a munka világában, amit szerettek volna, esetleg éppen ott érte őket csalódás. Ráadásul e korosztály képviselői már valószínűleg túl vannak a gyereknevelésen, és így felszabadult figyelmük önmaguk megismerésére irányul.
Tehát egy másik kulcsszó az ezotéria kapcsán az önismeret - ezzel a fogalommal azokat is meg lehet szólítani, akik egyébként nem lennének nyitottak az okkult tudományokra. Szinonimaként használják még az önfeltárást és az öngyógyítást is. Az ehhez kapcsolódó technikák pedig: a pszichodráma, a Hellinger-terápia, a KIP- és kognitív terápia, az Osho-féle dinamikus meditációk, a tánc- és művészetterápiák.
Érdekes összefüggés fedezhető fel az úgynevezett biokultúra terjedése és az emberek ezoterikus érdeklődése között, hiszen a legtöbb életmódmagazin távol-keleti ideológiák mentén rendszerezi táplálkozási és életvezetési tanácsait. Ilyenek a divatos savtalanító és méregtelenítő kúrák, valamint a különböző keleti eredetű sportok, melyek közül jelenleg a jóga a legelfogadottabb és legelterjedtebb. Idetartoznak azonban a különböző homeopátiás módszerek, étrend-kiegészítők és gyógytermékek is. Nem is kell könyvesboltba látogatni, hogy „szakirodalommal" találkozzunk: a hipermarketek polcain bármely bevásárolni induló háziasszony könnyedén hozzájut a „titkos tudományhoz".
Érzékelhető, hogy a fiatalabb generációkban is növekedett a természetfeletti erők és tudományok iránti érdeklődés. Ennek fő oka a létbizonytalanság, a megnövekedett teljesítménykényszer hatására fellépő stressz és kiszolgáltatottság-érzés és az a vágy, hogy sorsuk urai lehessenek, érvényesíthessék akaratukat. Az üzleti életben ezt az igényt tükrözik a különböző manipulatív pszichológiai üzletkötési technikák, sok cégnél pedig már bevett gyakorlat a közös meditálás vagy relaxáció csapatépítés céljából.Címkék: okkultizmus