2010. november 19., péntek, 12:38 • Utolsó frissítés: 5 órája
Szerző: MTI
A magyar alkotmánymódosításokról és az egyes szektorokra kirótt válságadók fogadtatásáról közölt írást a The Economist legfrissebb kiadása.
A vezető brit gazdasági-politikai folyóirat szerint "a kormány haragos, csakúgy, mint a választók". Ugyanis azoknak, akik "felelősek Magyarország múltbeli tönkretételéért", mára már hatalmas adókat kellene fizetniük "botrányosan nagy végkielégítésük" után. Ám az Alkotmánybíróság ezzel nem ért egyet, és megsemmisítette a visszamenőleges hatállyal tervezett 98 százalékos adót, mivel az munkavállalói szerződéseket sért. Ez feldühítette a kormányzó Fideszt, és a párt, kétharmados többségét felhasználva, "áthajtott" a parlamenten egy törvényt, amely "körülhatárolja" az Alkotmánybíróság illetékességét adózási ügyekben.
Kevesen szállnának vitába azokkal az erőfeszítésekkel, amelyek "a tunya és korrupt" magyar közszféra kitakarítását célozzák. Ám egy új tanulmány kimutatta, hogy hivatali idejének első három hónapjában a kormány hatszor módosította az alkotmányt, és abból az 56 törvénytervezetből, amelyből törvény lett, 45-öt nem a kormány, hanem egyéni képviselők nyújtottak be, ami azt jelenti, hogy így kikerülték a teljes körű, részletes parlamenti vizsgálatot - írja a pénteki The Economist.
A hetilap szerint a kormány "tekintélyelvű megközelítésével" kapcsolatos aggodalmak júliusban vertek gyökeret, amikor - választási győzelme után - a kormányzat közzétette proklamációját "a békéről, a szabadságról és a nemzeti harmóniáról", amelyet ki kellett függeszteni a középületekben. Ezután megszerezte az államfői tisztséget "a Fidesz egyik bennfentese" számára, és maga nevezte ki a közmédiát felügyelő testület mind az öt tagját. Ma már "párthű" vezető áll az Állami Számvevőszék élén is.
A Fidesz azonban elveti "a független intézmények morgolódásait". A The Economist idézi Nagy Anna kormányszóvivőt, aki szerint ezek az intézmények nem voltak működőképesek és Magyarország utat tévesztett. A folyóirat szerint ugyanakkor egyes magyarokat, akikben még friss az önkényuralmi időszak emléke,(például korosztályom,a 70 évesek D.O.) felzaklat a visszatérő hivatkozás "a népakaratra" a kormány bármely szándékának igazolására.
Szabados Krisztián, a Political Capital kutatóintézet vezetője szerint "az Alkotmánybíróság elleni támadás valós oka" annak megakadályozása, hogy a testület útját állja a banki, az energiaipari, a távközlési és a kiskereskedelmi szektorokra kirótt új adóknak és illetékeknek. Ezekből 2014-ig évente 2,67 milliárd dollárnak megfelelő bevételt várnak, ami elég lenne ahhoz, hogy a jövőre bevezetendő 16 százalékos egységes jövedelemadó mellett is a hazai össztermék 3 százaléka alatt lehessen tartani az államháztartási hiányt. Ennek terhét jórészt külföldi részvényesek viselik majd, akik most külföldi bíróságokon készülnek az adótervek megtámadására - írta a The Economist.
Az írás szerint "a külföldi kapitalisták majdnem olyan népszerűtlenek, mint az előző kormány haveri köre", az ellenük intézett kirohanások azonban idegesítik a befektetőket, csakúgy, mint a nyugdíj-hozzájárulások "tervezett megdézsmálása". Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a külföldi befektetőkkel szembeni "hetyke" kormányzati bánásmód "sokba fog kerülni".
A Vasárnapi Hírek című újság pedig idézett egy politikust, aki hitet tett az alkotmánybírósági döntések megvédése mellett, azzal az érvvel, hogy azok "mindenkire kötelező erővel bírnak". Ez az "elvhű" politikus Orbán Viktor, a jelenlegi miniszterelnök, aki azonban ezt még 2007-ben mondta, amikor ellenzékben volt - fejezi be írását a pénteki The Economist.
HVG Online Zrt. Minden jog fenntartva.
Címkék: szabadságjogok