• 2010. november 24., szerda, 06:25
Szerző: (dózer)
Címkék: Sólyom László; alkotmány; Salamon László;
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw 
Delicious 
Digg 
Facebook 
GReader 
URLGuru 
StumbleUpon 
Tumblr 
Twitter 
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre, vagy a Twitter csatornánkra is!
Kinyomtatom • 
Továbbküldöm • 
Megosztom
Két egymást követő parlamentnek kelljen minősített többséggel elfogadnia az új alkotmányt – ezt javasolja Salamon László (KDNP), az Országgyűlés eseti alkotmányozó bizottságának elnöke. Az ELTE jogi karán kedden tartott konferencián Salamon kifejtette, ez vagy úgy valósítható meg, hogy a parlament most elfogadja az új alaptörvényt, és kivárjuk a következő választást, vagy úgy, hogy rögvest a szavazás után föloszlatják a Házat és új választást írnak ki.
Sokan lettek volna tehát kíváncsiak a legilletékesebb kormánypárti képviselőnek az alkotmányozási rohamot indokoló tudományos érveire, de ő ehelyett a pártállam idején érvényben volt devizatörvényről anekdotázott hosszasan és poén nélkül. Egy kérdésre pedig, amelyik azt firtatta, tervezi-e a kétharmados többség népszavazás tartását az új alkotmányról, azt válaszolta, hogy nem, mert ezt a lehetőséget az Alkotmánybíróság már korábban kizárta. A főalkotmányozó kormánypárti honatyát végül Holló András alkotmánybíró és Tóth Zoltán választási szakértő világosították föl arról, hogy ilyet az Alkotmánybíróság soha sehol nem írt le.
A konferencia alaphangját megadó volt köztársasági elnök talán még a korábbiaknál is határozottabban állt ki az 1989-es alkotmány értékeinek megőrzése mellett. A kerekasztal-tárgyalásokon megszövegezett kódex, noha viseli az 1949-es pártállami alkotmány sorszámát, annak totális tagadása. Olcsó és hazug propagandafogás tehát most a „sztálinista alkotmányként” megbélyegezni a mait, és nagyon veszélyes, ha annak totális tagadásaként akarják megkonstruálni az újat.
Sólyom, aki mint az Alkotmánybíróság első elnöke, annak fazonját is megszabta, úgy látja, hogy a testület hatáskörének megkezdett csonkolása olyan út, amin nehéz megállni. Márpedig – Sólyom szerint – nincs Alkotmánybíróság, ha hatásköre nem terjedhet ki minden törvény vizsgálatára és a törvények megsemmisítésének jogára. Kukorelli István korábbi alkotmánybíró ehhez annyit tett hozzá, hogy a kilátásba helyezett kurta alkotmány önmagában is gondoskodna az alkotmányvédelem elkorcsosításáról. „Minél többet hagyunk el az alkotmányból, annál szűkebb lesz az alkotmányvédelem, még úgy is, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörét nem szűkítik.”
Némi munícióval azért a kormánypártoknak is szolgált a konferencia. Király Miklós, az ELTE jogi karának dékánja Roosevelt elnök sikeres zsarolási kísérletét hozta föl, amikor is a New Deal atyja megorrolt a válságelhárító törvényeit sorra visszadobó republikánus többségű Legfelsőbb Bíróságra, és törvényjavaslatot nyújtott be, amely lehetővé tette volna a 9 fős testület bővítését, természetesen az akkori demokrata kongresszusi többség által megválasztandó tagokkal. Erre a taláros testület „megenyhült”, az újabb válságkezelő törvényeket már átengedte – mire az elnök letett arról, hogy szétzilálja az alkotmányos alapokat.
Sólyom maga az általa különösen nagyra tartott német alkotmánybíróság gyakorlatából hozott egy szerinte szégyenletes példát, amikor átengedtek egy, a közúti fuvarozók tevékenységét alkotmányellenesen korlátozó törvényt – csak azért, mert a bajba került német államvasútnak védelemre volt szüksége.
A konferenciát egy kimondatlan, de szinte tapintható kollektív fohász lengte be: mindent megbocsájtunk, csak ne barmoljátok el a köztársaság új alkotmányát!
Kinyomtatom • Továbbküldöm • Megosztom
A főalkotmányozót kioktatták az alkotmányról
A címzett e-mail címe
Az Ön e-mail címe
Üzenet (opcionális)
Másolat Önnek
Ezt már olvasta?
Címkék: szabadságjogok