A Kürosz-henger (Kr. e. 539)
Kürosz emberi jogokkal kapcsolatos rendeleteit egy agyaghengerre jegyezték fel akkád nyelven.
Nagy Kürosz, Perzsia első királya i. e. 539-ben felszabadította Babilon városának rabszolgáit.
539-ben Nagy Kürosz, az ókori Perzsia első királya meghódította Babilon városát. De az emberiség számára az ezt következő tettei jelentettek nagy előrelépést. Felszabadította a rabszolgákat, kimondta, hogy minden embernek joga van megválasztani a saját vallását, és faji egyenlőséget hirdetett. Ezeket és egyéb rendeleteit egy agyaghengerre jegyezték fel akkád nyelven, ékírással.
Ezt a Kürosz-henger néven ismert ókori feljegyzést tekintjük ma a világ első emberi jogi okiratának. Az ENSZ mind a hat hivatalos nyelvére lefordították, és rendelkezései hasonlóak az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának első négy cikkéhez.
Az emberi jogok terjedése
Az emberi jogok eszméje Babilonból gyorsan eljutott Indiába, Görögországba, majd Rómába. Rómában megszületett a „természetjog” fogalma, mivel megfigyelték azt a tényt, hogy az emberek az életük során általában bizonyos íratlan törvényeket követnek, és a római jog a dolgok természetéből eredő ésszerű gondolatokon alapult.
Számos mai emberi jogi dokumentum írott előfutárai az olyan, egyéni jogokat elismerő dokumentumok, mint például a Magna Charta (1215), a Petition of Right (a Jog Kérvénye – 1628), az USA alkotmánya (1787), a francia Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1789), valamint az amerikai Bill of Rights (Jogok törvénye – 1791).
Címkék: szabadságjogok